A januárban 45. születésnapját ünneplő nótaénekes, aki Balmazújvároson született, igen mozgalmas színes karriert ért el az eltelt években. Az énekes a város németfalusi részén nevelkedett fel, s általános tanulmányait is helyben végezte. Ezt befejezve, Debrecenbe az akkori 127 – es szakközépiskola és szakmunkásképző iskolába jelentkezett autószerelőnek. Zene iránti szeretetét, alázatosságát már ekkor is elismerték úgy a barátai mint a családja. Szinte ” be nem állt a szája “, hisz folyamatosan dúdolgatott vagy énekelt valami örökzöld slágert.

A szakmunkásképző sikeres elvégzése után, Balmazújvároson helyezkedett el az akkori Vörös Csillag termelőszövetkezet gépműhelyében. Ezen a helyen tíz évet ” húzott ” le, s itt ragadt rá az a mondás, amit a munkatársai ragasztottak rá, miszerint ” Az ember, aki még a szerelőaknában is énekelt “! Aztán jött a katonaság. S mivel az éneklést itt sem hagyta abba, hamar felismerték tehetségét, aminek eredményeként 1988 – ban egy prímással és annak barátjával nekivágtak a Miskolcon rendezett Ki Mit Tud – nak, ahol egészen a döntőig meneteltek. Leszerelés után megnősült, majd következett 1990, amely – a nótaénekes elmondása szerint – mérföldkő volt az életében!

Ötven induló közül László az első helyet szerezte meg

Az Aranybika Szállodában nótaversenyt szerveztek, ahová csak és kizárólag amatőr énekesek jelentkezhettek. A több mint ötven induló közül László az első helyet szerezte meg, osztatlan sikerrel. És a siker nem állt meg! A következő évben ugyanott, ugyan ilyen versenyen szintén elhozta az első helyet.

Erre már azért felfigyeltek nevesebb és zenében jártasabb emberek is! Itt mindenféleképpen érdemes megemlíteni egy úr nevét – folytatta az énekes -, mégpedig Jeremiás Béláét, aki az utolsó prímás volt a ” Bikában “, s aki azóta is szinte mentorként segíti László pályafutását. Még ebben az évben a régi Kölcsey Ferenc Műv – központban, olyan előadókkal lépett fel egy gála keretében, mint Vikidál Gyula, Kovács Kati, Heller Tamás vagy éppen Komár László.

Mivel ezek a szereplések nem sokat hoztak a ” konyhára “, így valahol el kellett helyezkednie. Az énekes a rendőri pályát választotta, amit szintén Balmazújvároson húzott le. A 12 év szolgálati idő alatt szinte lehetetlen volt összeegyeztetni az éneklést a hivatással, így ebben az időszakban csak magában és otthon énekelt, illetve rendszeresen járt Matkó Mária énektanárhoz Debrecenbe,  hangszálai karbantartása végett!

A szolgálati évek után nyugdíjba vonult s a nyugdíjas évek meg is hozták számára a rég várt nagy sikereket! Pillanatok alatt az éneklés örömeiben s annak körforgásában találta magát, s rengeteg nótaversenyen indult:

• 2007. Országos Nótaverseny Orosháza – Első helyezett
• 2008. Országos Nótaverseny Tatabánya – Első helyezett
• 2009. Nemzetközi Nótaverseny Szlovákia – Ezüst koszorú díj
• 2010. Országos Nótaverseny, Van egy ház a Tisza parton címmel – Szolnok – Második hely

Ezeket a fellépéseket már több TV társaság is vette, köztük a Duna TV is, amely még a későbbiekben is játszotta s a mai napig játsza az énekes legszebb pillanatait.
Ez már olyan erőt adott a nótaénekesnek, hogy önálló estéket szervezett, s ahová elkísérte rendszeresen a debreceni Szabóné Medgyesi Lívia magánénekes. Színvonalas és telt házas estéken szórakoztatják a díszes publikumot a mai napig.
A nótaénekes a jelenlegi helyzetről annyit mondott, hogy sajnos ez a szakma is kihalóban van, nincs utánpótlás, a fiatalokat nem érdekli nagyapáink éneke, éppen ezért – s ezt fontosnak tartotta megjegyezni – , mindenféleképpen köszönet jár Balogh Imre nótaszervezőnek és Balmazújváros polgármesterének Dr. Tiba Istvánnak, akik mindent megtesznek azért, hogy a világot jelentő deszkákról ne tűnjön el ez a remek és igazán értékes műfaj.